Január elsejétől hazánkban szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotográfus-fotóriporter felvételei, Frida Kahlo mexikói festőművész képei, Alan Mathison Turing matematikus tudományos művei és Henri Matisse festőművész alkotásai – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hétfőn az MTI-vel.

A művek közkinccsé válásával azokat bárki szabadon, engedély nélkül felhasználhatja, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott – fogalmaztak a dokumentumban.

Kifejtették, hogy az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat védő szerzői jog a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él.

A szerzői jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le – hívták fel a figyelmet a közlők.

Kitértek arra is, hogy egy mű felhasználási engedély nélkül is felhasználhatóvá válik, ha letelik a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő. Ez Magyarország esetén a szerző halálától számított hetven év, amelynek eltelte után a mű közkincsnek minősül, azaz bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani – részletezték.

2025. január 1-jétől tehát azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet készített, amelyek közül A milicista halála a legismertebb.

Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája.

A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumiere-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre. Frida Kahlo mexikói festőművész szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban szabad felhasználás alá esnek – sorolták.

Szabadon felhasználhatóvá váltak Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró alkotásai is, akinek egyik legismertebb műve Az élet kapuja című regénye.

Szintén 1954-ben hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területének kutatója is 70 éve hunyt el, így január elsejétől az ő alkotásai is szabadon felhasználhatók - írták.

A tájékoztatóban hangsúlyozták, hogy a védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.