Ókori istenek nyomában, ahogy még nem hallottunk róluk

Talán nem is sejtjük, mennyire körülvesz minket manapság is a görög-római mitológia, s e mítoszok hősei hányféle alakban bukkannak fel a hétköznapi életünkben. Márkanevek utalnak rájuk, tévé- és filmsorozatok képkockáin, ifjúsági regények, képregények lapjain elevenednek meg az olimposzi hősök és elődeik. Gondoljunk csak a Netflixen nemrég bemutatott, az olimposzi istenek hétköznapjait kifigurázó Kaos-ra Jeff Goldblummal, a Percy Jackson és az olimposziak című regény- és filmsorozatra, vagy Xena kalandjaira a görög istenekkel. A mítoszok – a mesékhez és más folklór alkotásokhoz hasonlóan – az évezredek során több variánsban éltek és több változatban rögzítették őket az irodalomban, vagy a műalkotásokon (pl. falfestmény, görög váza) is.  A sok ezer mítosz egy része mára csak töredékekben maradt fenn. A szakmáját tekintve régész és mesemondó Zalka Csenge Virág igyekezett felkutatni a hozzáférhető variánsokat, töredékeket és ezekből állította össze a maga verzióját. Minden történethez több ókori forrást használt, arra törekedett, hogy – amennyire lehetséges – kerek, egész történeteket alkosson, kronológiai sorrendben haladva.

Számos ismert nagyhatalmú isten jelenik meg a két tucatnyi történetből álló könyv lapjain Zeusztól az isteni gyermekeken és testvéreken át a különböző szörnyetegekig és természetfeletti hősökig, vagy az előző generáció élén álló titánokig. Bár mindannyian halhatatlanok, tulajdonságaikban mégis mélyen emberiek: hibáznak, cselt szőnek, szerelembe esnek, féltékenykednek és bosszúra szomjaznak. A mítoszokban a népmesékkel ellentétben nem válik el élesen a jó és rossz, nem mindig könnyű megmondani, ki a hős, és ki a gonosz, és ki mennyire érdemli meg a sorsát. Az istenek nem a mai értelemben vett erkölcsi normák szerint élnek, sok szempontból mást gondolnak a barátságról, testvériségről és testiségről, mint a 21. századi emberek. A szerző ezért elsősorban a 18 éven felülieket és a felnőtteket szólítja meg tehát velük, akik kellő empátiával képesek fordulni a nem hétköznapi hősök felé.

Megítélésükről így ír a szerző: „Féltékeny gyilkos-e Apollón, vagy hű védelmező? Megérdemelte-e Parisz első, elhagyott felesége bosszúját? Rajonghatunk-e Odüsszeuszért azután, amit Palamédesz ellen elkövetett? És mit árulnak el ezek a történetek rólunk, emberekről, akik évezredek óta meséljük őket… Minden egyes mítosz, ami ebben a kötetben szerepel, egyszerre volt számomra kincskeresés, kalandos utazás és mesemondó élmény. Kutatás közben ezerféle arcukat mutatták a hősök és az istenek, illetve a költők is, akik megénekelték őket. Úgy érzem, helyük van ezeknek a régi idők mélyéből kibányászott kristályoknak a többi nagy történet között.”

Bár a mítoszok hősei közül sokan ismerősek számunkra, a szerző olyan történetekben szerepelteti őket, amelyek vagy nem közismertek, vagy az ismert mítoszok meglepő változatai. Megtudhatjuk például, mi köze volt Zeusz születéséhez a méheknek és a csillagképeknek; ki volt az az istennő, aki képes volt nemet mondani Zeusznak; milyen szörnyeteget teremtett Héra segítségével Gaia, hogy legyőzze Zeuszt, a fiát. De találkozhatunk az Olümposz elfeledett, tizenharmadik istenével, Dionüszosz első szerelmével, istenek és kalózok történeteivel, a Fehérlófia vagy a Hamupipőke „széttáncolt cipő” motívumának ókori változatával, a hős, a szűz és a szörnyeteg mítoszának több variánsával. Elolvashatjuk, hogyan és hányszor dobták le Héphaisztoszt az Olümposzról, vagy hányféle kalandba keveredett Héraklész, és természetesen eljutunk az alvilágba is. Külön fejezetet szentelt a szerző a trójai háború elfelejtett történeteinek, így megismerhetjük a háború kitörésének eredeti okát, Akhilleusz sérthetetlenségének (egy másik) eredetét, Parisz első feleségét, Kasszandra életének egy nem tragédiában végződő változatát, s végül feltárul előttünk, miért írták ki Palamédészt, a trójai háború leghíresebb hősét az Iliászból.

Minden történet végén van egy Megjegyzés, amiben a szerző értelmezi a sztorit, esetleg jelzi, milyen forrásokból dolgozott, valamint felhívja a figyelmet a történet változataira, kapcsolatrendszerére és beágyazódására az ókori mitológiában. A kötet végén tételesen is felsorolja a forrásait. Aki tehát az átlagnál jobban el akar mélyedni a mítoszok világában, ezek segítségével könnyen megteheti, a terep már elő van készítve.

Szénási Zsófia

Zalka Csenge Virág: A néma istennő, Trend Kiadó, 192 oldal, 4999 Ft

A néma istennő

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva