A Meldrum-ház titkai

Valószínűleg nem él olyan ember Magyarországon – vagy legalábbis nagyon kevés –, akinek a Csengetett, Mylord? név ne mondana valamit. Gyerekkori emlékeim közé tartozik nekem is, ahogy nagyszüleimnél a meleg ellen besötétített nappaliban nézzük a Meldrum-ház lakóinak kalandjait. Hogy miért lett ennyire népszerű éppen Magyarországon ez a brit, kifejezetten a brit társadalmi osztályokról szóló sorozat, érdekes kérdés – többek között ennek is ered nyomába a Helikon kiadó saját kiadványa, az „Az finom lesz! – Minden, ami Csengetett, Mylord?”.

A kötet pontosan az, amit ígér: nagyjából mindent összefoglal, amire a kezdő és gyakorlott rajongó egyaránt kíváncsi lehet. A gyűjtemény először egy történelmi áttekintést kínál a sorozat keletkezéséről és annak körülményeiről; ezután következik egy fejezet, melyben magyar írók Csengetett, Mylord? átiratait olvashatjuk; majd szól a sorozat kulturális jelentőségéről; az utolsó fejezetben pedig a műsor magyarországi kultuszának nyomába ered. A legjobb csemege pedig a kötet zárólapjain található: a nagy Csengetett, Mylord? kvíz! (Bár meg kell hagynom, ezek a kérdések leginkább az igazán elhivatott rajongókat célozzák meg, jómagam, halvány gyerekkori emlékeimre támaszkodva bizony elég keveset tudtam jól megválaszolni.)

És hogy mi is ez a sorozat, mely lázba hozta az egész országot? Jimmy Perry és David Croft az 1980-as évek közepén már nem számítottak ismeretlennek televíziós körökben: addigra már több sikeres vígjáték-sorozat volt mögöttük a BBC-n: a Halló, halló! című például a magyar nézők számára sem lehet ismeretlen. Az új projektjükben a második világháború kitörése előtti társadalmi helyzetre akartak koncentrálni. Perry nagyapja komornyik volt, és sokat mesélt a nagy házakban a fentiek és lentiek életének különbségeiről. Így született meg a Csengetett, Mylord?, és már a bevezető epizód sikere is felülmúlta mind az alkotók, mind pedig a csatorna elvárásait. A sorozat végül négy évadot élt meg, a záró epizódban (melyet 1992-ben sugároztak) nemcsak a nézők, de a vagyonát vesztett Meldrum-család is búcsút int a szívünkhöz nőtt személyzetnek. Mindössze huszonhat epizód készült, mégis egyedülállót alkottak a brit vígjátékok világában.

A magyar szerzők Mylord-átiratai kellemes felüdülést biztosítanak az egyébként viszonylag sok tényszerű adatot közlő szövegek között: Cserna-Szabó András novellájában például Mabellel együtt ihatunk a Vörös Oroszlánban, Konok Péter pedig a komornyik szerepét a marxizmus szempontjából gondolja újra – mit kezdene Sztálin elvtárs egy ilyen karakterrel? Molnár T. Eszter egy Teddy által zaklatott, várandós szobalány szemszögéből írta szövegét.

A kötet különösen élvezetes szemelvénye a sorozat és a divat kapcsolatáról szól: kiderül, hogy pusztán azért helyezték az eseményeket az 1920-as évekbe, mert a jelmeztervezők szerint abban a korszakban érdekesebb, izgalmasabb öltözeteket lehet adni a karaktereknek. Sőt, a korszakban még Miss Cissy bravúros szmokingjai sem számítottak ördögtől valónak.

A magyarországi fogadtatásról és a magyar szinkron készüléséről szóló részek kellemes, kedves anekdoták. Az tűnik ki belőle, hogy Magyarországon is azt szerették a legjobban, amit a sorozat hazájában is a forgatáskor: a vidám, családias hangulatot.

Az Az finom lesz! című kötet tehát igazi csemege, elhivatott rajongóknak és a sorozattal éppencsak ismerkedőknek egyaránt: színes-szagos, gyönyörű illusztrációkkal tűzdelt, információdús gyűjtemény. Aki egy epizódnál többet látott, annak garantáltan nem hiányozhat a könyvespolcáról!

Bráder Edina

Turi Márton [szerk.]: Az finom lesz!
Helikon Kiadó, 204 oldal, 7499 Ft