Könyvhét 2023
A Móra Kiadó
ünnepi könyvheti programjai
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
A Móra Kiadó<br>ünnepi könyvheti programjai SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyv

Kenyeres Zoltán: Írók, költők, fogalmak

Sz. D. - 2024.04.03.

A Nyugat szellemiségének nyomdokain

„Minden kor kikeveri a múlt és a jelen irodalmából a neki tetszőt, mert nem igaz, hogy a művek szólnak hozzánk, mi szólítjuk meg őket, magában véve minden műalkotás néma.” – írja legújabb könyve, az Írók, költők, fogalmak fülszövegében Kenyeres Zoltán, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Széchenyi-díjas emeritus professzora. Az irodalomtörténész, akit az emberközpontú irodalom egyik utolsó mohikánjának, a magyar irodalom lelkiismeretének is neveznek, korábbi és mai írásainak válogatott kötetében azt a tartalmat és formát teremtő célkeresést választja útvezetőnek, ami az Osvát Ernő szerkesztésében megindult Nyugat íróit izgatta.

Írásaiból kitűnik, az igazán jó irodalomtörténet egy kicsit művészet. Esszéket és tanulmányokat tartalmazó kötete elsősorban humán értelmiségieknek szól, de haszonnal forgathatják középiskolai tanárok, magyar szakos egyetemi hallgatók, irodalom iránt érdeklődő középiskolás diákok is. Az irodalomtörténész segít a tájékozódásban, a legújabb törekvések értelmezésében és figyelmeztet a feledésbe merülő értékekre. Mestersége szakszótárát alkalmazva, az értekezésen túlmenően mesél arról, hogy a művek hogyan nyílnak ki az etikai érték felé. A könyv személynévmutatót és a szerző megjelent könyveinek listáját is tartalmazza.

Előző kötetei – Korok, pályák, művek, Megtörtént szövegek, Harmadik csöngetés – után Kenyeres Zoltán ebbe a könyvébe olyan elemzéseket válogatott, amelyekben elmondja azt is, hogy miről szól a mű. Az Írók, költők, fogalmak kötet első fejezetében az írók közül a nagyágyúk – Nádas, Krasznahorkai, Spiró, Esterházy, Kertész Imre – mellett klasszikus és mai, kissé háttérben lévő szerzőkről is értekezik; ezek például Szomory Dezső, Kassák Lajos, Herczeg Ferenc, Lesznai Anna, Sárközy György, Sőtér István, Lengyel Péter, Szakonyi Károly, valamint az elsőkönyves Cser Kovács Ágnes – akinek regényéről Kenyeres Zoltánnal interjúnkban (ld. Könyvhét: Folyóirat) is beszélgettünk. Az esszék, tanulmányok olyan ajánlások, amelyektől kedvet kap az olvasó esetleges lemaradásai pótlására. Például Szakonyi Károly, akit az Adáshiba című nagysikerű színdarabjáról ismert meg a közönség még 1970-ben, mind a mai napig igencsak gazdag írói pályával rendelkezik. A „jelzőfukar alulfogalmazás” okán a Vénusz lánya című regényét el fogom olvasni, érdekel, ahogyan „a mesére rábízza önmaga magyarázatát, akképpen, mint ahogy a rendező is rábízza a végső megjelenítést a színészeire.” Történetmesélő próza, az életszeretet regénye. Néha a cseh filmeken látni ilyet. – írja róla.

Adyról és Weöresről külön kötetei jelentek meg, róluk is olvashatunk itt, de ír Babitsról, Kosztolányiról, Pilinszkyről, Nagy Lászlóról és Tandoriról is. Megfogalmaz egy mindenki által elismert igazságot: a magyar irodalom jó része a búskomorság árnyékában van. „Weöres játékos derűje kiemelkedő ritkaság. … hiába írta Ady, hogy »az élet él és élni akar«, ez nem lett uralkodó vonása a mi irodalmunkból kiáradó (mert azért kiáradó és sugárzó!) szellemiségnek.” Miről szóljon a vers? Erről értekezik a Párhuzamos történetek, 1933 – József Attila, Nyugat, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső – című szövegben. Adyról a Midász király sarja című első nagy ars poéticai verse kapcsán mesél, úgy, hogy elemzésébe – ami egy élvezetesen sűrű szövésű összefüggésrendszer – bekerül többek közt Weöres, Bródy, Ambrus Zoltán, Shakespeare és Chagall. Arany János születésének kétszázadik évfordulóján, 2017-ben, Arany János a Nagysalló utcában címmel, személyes hangú írással tisztelgett Kenyeres Zoltán, ami szintén helyet kapott kötetében. A mostanában kissé háttérben lévő Vas István életművével kapcsolatban – mint írja, újra rádöbbenhet az olvasó, hogy életről, halálról a lírai költészet tud legjobban szólni; a lélek legmélye a vers és a nyelv… A kötet harmadik részében – Elvek, fogalmak –, többek között olvashatunk a rezignációról, az iróniáról, a metafizikáról, az irgalomról, valamint a giccsről. Ez utóbbi nagy dolog, inkább fölévaló, mint alávaló – fejtegeti egyik legfrissebb esszéjében. Nagyon tetszik, hogy a szerző, mint szavakkal foglalatoskodó ember, Az irgalom mozdulatai című fejezetben kitér a nem verbalizálható „dolgok” ábrázolására, a nem verbális nyelvre, azaz a film és a színház nyelvére. Példaként a Bergman filmek világára irányítja a figyelmet.

„Mindenfajta interpretáció mese. Minden értelmezés mese. A szaknyelvi értelmezés is. Azt is lehet mondani, hogy minden, amivel találkozunk a világban, nem más, mint értelmezés, nem egyéb, mint mese, aminek további értelmezésére vállalkozunk. Minden, amivel találkozunk, térben és időben végtelenül kiterjeszthető és végtelenbe vesző mese.” – írja utószó helyett Mese című írásában, amit felfoghatunk ars poéticának is… Kenyeres Zoltán kalauzolásával az irodalomtörténet egy folyamatos jelenbe ágyazott, életünket kísérő segítővé válhat – ha okos ráérzéssel olvasunk.

Sz. D.

Kenyeres Zoltán: Írók, költők, fogalmak. Esszék, tanulmányok
Hungarovox Kiadó, 468 oldal, 4800 Ft

Az Írók, költők, fogalmak

megvásárolható

kedvezményes áron

a Libri és a Líra

webáruházában

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Móra 0618Kálvin 0607KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés