Mesélő múmiák és világhíres hellének

36 éve jelentek meg magyarul az első MI Micsoda-könyvek, azóta többször megújult a sorozat kívül és belül, és most újabb mérföldkőhöz érkezett.  Az újgenerációs Mi Micsoda kötetek még közelebb hozzák a gyerekekhez a tudást, megfigyelésre, kritikus szemléletű gondolkodásra és véleményformálásra ösztönzik őket. A friss kötetek közül kettő természettudományos, kettő történelmi ismeretterjesztő jellegű. Az első kettő a baglyokkal és a dinoszauruszokkal, a másik páros az ókori görögökkel, illetve múmiákkal és lápi hullákkal foglalkozik. (Előbbieket Márialigeti Sára, utóbbiakat Fenyvesi Orsolya fordította magyarra).

Az újragondolt, felfrissített sorozatban egységes képi- és szövegvilággal találkozhatunk, amit letisztult forma- és színes látványvilág jellemez. A címlapon a MI Micsoda logója kisebb változáson esett át, valamint felkerült a borítóra a mindenkori szerző neve. Picit változott a kötetek mérete, összességében a 48 oldalon feldogozott témákat még látványosabb, figyelemfelkeltő fotókkal illusztrálták, a tudományos tényeket még tömörebb, ám élvezetes szövegekben fogalmazták meg, és áttekinthető, könnyen értelmezhető infografikákkal egészítették ki. A kötetekben található mini interjúkban megszólalnak a szerzők és a szakértők, az AHA, a Kérdezhetek? és a Tényleg blokkok nemcsak fokozzák az élményt, hanem a gyerekek valódi kérdései is helyet kapnak bennük – természetesen megválaszolva.

A Mi MICSODA sorozat azokhoz a gyerekekhez szól, akik szívesen indulnak kalandos, képzeletbeli túrákra a tudomány, a technika és a természet világába. Szaklektorok gondoskodnak az ismeretanyag pontosságáról, a szerkesztők pedig arról, hogy ezeket az ismereteket érthető módon adjuk át a gyerekeknek.

Mindenki hallott már a hátborzongató múmiákról, könyvekben és a képernyőn is találkozhatott velük, mégis Jakob Wetzel a Mi Micsoda sorozatban megjelent Múmiák és lápi hullák című könyve sok szempontból különleges kiadvány. Kiderül belőle, hogy a jól ismert egyiptomi múmiákon kívül a világ számos táján léteznek valamilyen módon konzerválódott testek Ázsiától Dél-Amerikáig, gyakran természetes módon mumifikálódva, jégbe és homokba zártan, lápokba és mocsarakba rejtve, vagy ember által nem látogatott barlangokban pihenve. A csodálatos és általában gazdag sírlelettel és kincsekkel körülvett egyiptomi múmiák mellett igen érdekesek a Takla-Makán-sivatag csónak formájú koporsókban eltemetett halottai, a mai Peru és Chile területén talált mesterséges múmiák, a Tenerifén és Új-Guineában tartósított ősök.  A modern tudományos kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk róluk, az Alpok jegébe fagyott Ötzi például nagyon sok információval szolgált a több ezer éves vadász életmódról.

Tény, hogy a múmiák ijesztőek, de hát hogyne lennének azok, hiszen több száz- vagy ezer évesek lehetnek, és az idő nyomott hagyott rajtuk. Az is tény, hogy egy csomó titok és rejtély övezi őket, és ezek közül jó néhányról most lehull a lepel. A könyv segítségével bepillanthatunk egy múmiákkal foglalkozó laborba, patológussal, fiatal kutatókkal, sőt egy balzsamozóval is megismerkedhetünk, és nem mellesleg világkörüli kultúrtörténeti időutazást tehetünk. Fogalmat nyerünk a régen élt népek test és lélek képzeteiről, a túlvilággal kapcsolatos hiedelmekről, az egykor élők viszonyáról a halottakhoz. Arról is olvashatunk, mire használták a felfedezésük után a múmiákat, hogyan sztárolták őket, és mennyire etikus a holttesteket kiállítani.

A régészek számára legalább, olyan izgalmas, hogy kik lehetnek az egyiptomi szarkofágokban, mint nekünk, laikusoknak. Kutatásaik segítségével többet megtudunk a balzsamozás és a mumifikálás technológiájáról, a leghíresebb ember- és állatmúmiákról, de az európai katolikus templomokban, a kriptákban fennmaradt múmiák tanulmányozása szintén rengeteg érdekeséggel szolgál a korabeli halottkultuszról. Persze számos legenda és rémtörténet övezi ezeket a porhüvelyeket.

Külön fejezetet kapnak a könyvben a lápi hullák, amelyek elsősorban Európa északibb tájairól kerültek elő, ám nagyon nehéz őket kutatni, és ennek ellenére, vagy épp ezért számtalan történet kering róluk. Megtudhatjuk, miként konzerválódtak az extrém körülmények között, és miért annyira nehéz megvizsgálni őket. Végül szó esik a modern kor múmiáiról, például a 20. században bebalzsamozott politikusokról, valamint a hibernálás elméletéről.

Az ókori görögök mítoszairól és mindennapjairól szól a másik újdonság, Andrea Schaller kötete. Örök klasszikus az ismeretterjesztő témák között, de mindig tud újat adni. Például azt a friss szemléletet, ahogy a görögök nagyságát meséli el, héroszokon, csodás lényeken, isteni történeteken keresztül. Megtudható, hogy az önálló városállamokat mi kötötte össze, miért volt annyira jelentős épület az athéni Akropolisz, vajon létezett-e Minósz király és a híres-hírhedt labirintus, miként nézhetett ki a trójai faló, hová tűnhetett Atlantisz rejtélyes városa, hogyan alakult ki az athéni demokrácia, hova és miért mentek el a görögök jóslatot kérni. Megismerkedhetünk Odüsszeusz bolyongásaival, a görög harcosok fegyverzetével és hadihajóival, a sport kultuszával és az ókori színház világával, közelebbről Pergamonnal. Bekukkanthatunk egy régészeti ásatásba, találkozunk néhány okos elképzeléssel az ókori tudományok és filozófia területéről, de mellette a mindennapi életbe is bepillantást kapunk: mit ettek és ittak a valaha élt hellének, hogy nézett ki egy ógörög lakóház, hogyan öltöztek, vagy mi volt a divat.

Persze Minótaurusz, Odüsszeusz, Pallasz Athéné, Zeusz, Phütia, Pégaszosz, Pheidiász, Arkhimédész, Aiszkhülosz, az olimpia, a színház, a nagyszerű találmányok és alkotások nem újdonságok, tanítják a suliban, de a látványos képekkel, idővonalakkal, a rövid sztorikkal, adatok helyett AHA-élménnyel, valódi gyerekek kérdéseivel mégis újszerű módon, élménnyel teli olvasással nyújt korszerű ismereteket ez a könyv. A diákok fiktív interjút olvashatnak például Pégaszosszal (vagy Pegazussal), a görög mitológia szárnyas lovával, egy ókori görög oszlopon helyet foglaló kariatidával, és persze a könyv szerzőjével.

Olyan érdekes, és manapság nagyon aktuális kérdésekkel is foglalkozik a kötet, hogy vajon ki a jogos tulajdonosa a 19. századi ásatások során fellelt és széthurcolt műemlék együtteseknek, vagy milyen új technológiai módszerekkel kívánják visszaadni a tudósok az Akropolisz márványborításának – a légszennyezés miatt sötétszürke szennyeződéssel borított – ragyogó fehér márványtömbjeit.

Szénási Zsófia

Jakob Wetzel: Mi Micsoda. Múmiák és lápi hullák – Titkok tudói, Babilon Kiadó, 48 oldal, 3990 Ft
Andrea Schaller: Mi Micsoda. Az ókori görögök – Mítoszok és mindennapok, Babilon Kiadó, 48 oldal, 3990 Ft

A Múmiák és lápi hullák

megvásárolható

kedvezményes áron

a Babilon Kiadó

webáruházában

Az ókori görögök

megvásárolható

kedvezményes áron

a Babilon Kiadó

webáruházában