Közeleg a karácsony, amikor szeretnénk megtalálni az ideális meglepetést szeretteinknek. Ez a könyv segít, hogy megtanuljuk önmagunkat is szeretni, és ezáltal teljesebben, örömtelibben kapcsolódni egymáshoz. Laikusoknak és szakembereknek is értékes olvasmány Béres Judit könyve, amely méltó kezdete lehet az irodalomterápiával való megismerkedésnek, hiszen az Élet a sorok között gyakorlatfókuszú példái segíthetnek akár a mindennapi életünk küzdelmeiben is.

Dr. Béres Judit magyar-olasz nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, személyközpontú irodalomterapeuta és tanácsadó, a pszichológia doktora, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, a PTE BTK biblioterápia szakjának vezetője. Számos tudományos és ismeretterjesztő közlemény, valamint két önálló kötet szerzője, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke. 2012 óta tart irodalomterápiás foglalkozásokat.

– Az irodalomterápia jelenleg ismertebb, népszerűbb, mint valaha, ez minek köszönhető?

– Nehéz időszakon vagyunk túl, amikor többen rájöttek, hogy nem kerülhetik meg a saját mentális egészségükkel való foglalkozást, ha talpon akarnak maradni ebben az egyensúlyát és biztonságérzetét, kiszámítható jövőbe vetett hitét vesztett világban. Sokan fordultak a különféle művészetterápiás lehetőségekhez is, amelyek az egészséges személyek számára is jó lehetőséget nyújtanak az öngondoskodásra, mentálhigiénés egészségmegőrzésre, mindennapos kríziskezelésre. A pandémia idején az online irodalomterápiás csoportok például nagyon népszerűek lettek, mert ez volt a mindenki számára elérhető lelki segítség egyik formája. Másrészt kezd megváltozni a pszichológushoz, segítő szakemberhez, önismereti csoportokra járás kultúrája is, hiszen ez valaha inkább bélyeget jelentett, ma pedig a kulturált, a világra és önmagára, másokra nyitott és kíváncsi, ezeknek a kapcsolati viszonyoknak a fejlesztéséért aktívan tenni akaró ember mindennapos igényévé vált. Ennek megfelelően nemcsak a kereslet, hanem a kínálat is megnőtt, egyre több az elérhető irodalomterápiás csoport és egyéni folyamat, s ma már az ország számos pontján lehet irodalomterapeutának is képződni. A ma elérhető irodalomterápia azért is nagyon gazdag és sokféle, mert sokféle szakember alkalmazza a saját praxisán belül, különféle módokon és célokkal: valaha főleg a könyvtárosok voltak azok, akik ezzel a módszerrel dolgoztak Magyarországon, mára azonban sok pedagógus, pszichológus, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, komplex művészetterapeuta, pszichiáter, lelkész is dolgozik ezzel a módszerrel. Így egyre többekhez eljut és egyre szélesebb körben válik ismertté az irodalomterápia.

– Az irodalomterápia szó használata megfelelőbb vagy a biblioterápia kifejezésé?

– Valaha szinonimaként használták ezt a két kifejezést, az egyértelműség kedvéért mondtak irodalomterápiát azok, akik nem akarták, hogy biblioterápia címén az emberek valamiféle bibliaórára gondoljanak. A magyar szóhasználat nem követte a módszer nemzetközi integrálódását. A terület egyik legismertebb szakembere, Nicholas Mazza (s vele karöltve a nemzetközileg irányadó amerikai irodalomterápiás társaság, a NAPT és folyóiratuk, a Journal of Poetry Therapy), akinek nagyhatású Poetry Therapy című könyve nemsokára magyar fordításban is megjelenik, évtizedek óta beszél és ír egyfajta integrált irodalomterápiáról (biblio/poetry therapy és poetry therapy néven), aminek a hagyományos biblioterápia éppen úgy része, mint a narratív módszerek, a kreatív és terápiás írások, a szóbeli történetmesélés és a szimbólumokkal, metaforákkal való asszociációs munka, a storytelling, vagy a dalszövegekkel és más szövegként érthető anyagokkal, pl. wordarttal, filmekkel, képregénnyel stb. való munka. Erre a komplex módszerre értik az irodalomterápia kifejezést.

– Mennyit változott a terápia módszertanilag az évek során?

– Az irodalomterápia beilleszkedett a művészetterápiák közé, a jellege eltolódott a könyvklubszerű beszélgetéstől a csoportterápiák felé. Ez annak is köszönhető, hogy az irodalomterápiát alkalmazó szakemberek eszköztára megemelte a módszert is, és világossá tette annak széles körű, kiváló alkalmazhatóságát a személyiségfejlesztő, mentálhigiénés és klinikai terápiás területeken is. A módszerbe vetett hit is sokat fejlődött azzal, hogy az évtizedek során számos kutatás bizonyította az irodalomterápia jó hatását, amibe az írás terápiás hatásának a vizsgálata éppúgy beletartozik, mint a klinikai területen csoportmódszerként vagy egyéni folyamatok kiegészítőjeként alkalmazott irodalomterápia hatásvizsgálata, de több lett az esettanulmány is. A terápiás írás, ami mára az irodalomterápia szerves része, sokat fejlődött, cizellálódott, a külföldi gyakorlatokból egyre többet ismer és alkalmaz a magyar irodalomterápia – erre alapoztam és ezt szerettem volna megmutatni a legutóbbi könyvemben is.

– Új könyve, az Élet a sorok között úgy épül fel, hogy a tematikus részek között bárki talál olyan szöveget, írásgyakorlatot, ami neki való. Mik a főbb tematikus részei a kötetnek?

– Könyvem elején szerettem volna az irodalomterápiás módszert abban a nemzetközi kontextusban elhelyezni, amelyről az imént szóltam, egyrészt expresszív művészetterápiaként, másrészt a szövegekkel való munka nagyon széles tárházát felvonultató komplex módszerként. Külön fejezetet szenteltem annak, hogy hogyan hat ez a módszer, kinek segít, milyen akadályai lehetnek a hatékonyságának. Ezen kívül szólok néhány olyan jelenségről, ami az utóbbi időben különös irányokat szabott az irodalomterápiának, egyszersmind új működési módokat és új feladatokat is hozott. Ilyen a pandémia idején vitt irodalomterápia, a digitális bennszülöttek lelki támogatása, vagy az egzisztenciális pszichológiai megközelítés találkozása az irodalomterápiával. Az irodalomterápia alkalmazásának szemléltetésére több rövid esettanulmány is szerepel a könyvben, amelyek kapcsán mindenki több elképzelést tud alkotni az irodalomterápiás munkáról és hatásról. A kötet második fele nagyon gyakorlatias, olyan önismereti témákat vesz sorra, amelyekkel dolgozni szoktunk (pl. változás, önbecsülés, generációs örökségek, kapcsolat magammal és másokkal, öregedés, elmúlás), mindhez sok szépirodalmi olvasmányajánlás és írásgyakorlat tartozik. Ezeket bárki kipróbálhatja otthon, de szakemberek is hasznát vehetik egyfajta ötlettárként.

– Hogyan segítheti a terápiás írás a mindennapjainkat?

– A terápiás írás belső erőforrásokat mozgósít, segít abban, hogy egy olyan könnyen elérhető önkifejező csatornát, mint az írás, arra használjunk, hogy őszintén ránézzünk az életünkre és elkezdjünk dolgozni azzal, amivel dolgunk van. Az írás segít, hogy rendezzük és tisztázzuk álláspontjainkat, értékeinket, és összerendezzük néha kavargó gondolatainkat, érzéseinket, ezáltal tisztábban lássunk az életünk dolgaiban. Másrészt van az írásnak feszültséglevezető és -oldó ereje is, általa elérhetjük, hogy nyugvópontra juthassanak bennünk azok a témák, amelyek rossz érzéseket, szorongást keltenek. Ilyen módon az írás, pl. a szabad írás, a terápiás naplóírás vagy a versírás fontos eszköze lehet a mindennapos öngondoskodásnak, önsegítésnek és a lelki egészségvédelmünknek. Az írás valami olyan, amit napi szinten megtehetünk magunkért, hogy jól legyünk. Ehhez nem kell írói véna, mert az egész nem az írói tehetség kibontakoztatásáról vagy arról szól, hogy megtanuljunk jól írni. Inkább az önreflexió egy mélyebb szintje ez, ami sajnos sokakból hiányzik. Az irodalomterápiás önreflexiót gyakorolva rétegzettebb lesz a személyiségünk, és árnyaltabb, jelentéssel telítettebb módon tudunk kapcsolódni önmagunkhoz, egymáshoz és a világhoz is. Ez nem más, mint a nyelvi kifejezés, a nyelvművészet felfedezése a magunk számára, a saját épülésünkre.

Illényi Mária
Fotó: Csortos Szabolcs

Béres Judit: Élet a sorok között - Irodalomterápiás gyakorlatok mindenkinek
Libri Kiadó, 256 oldal, 4299 Ft

Dr-Béres Judit (@irodalomterapia.drberesjudit) • Instagram-fényképek és -videók