Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

A rinocérosz mi vagyunk – Beszélgetés Schein Gáborral

Mátraházi Zsuzsa - 2024.03.19.

Műfajokat és műnemeket elegyítő új könyvéről, a Magvetőnél megjelent, Ó, rinocérosz című verses regényéről kérdeztem a szerzőt.

Ki kit ihletett meg? Ön Orosz Istvánt, akinek Becsomagolt rino című, bár szerintem inkább lekötözött orrszarvút ábrázoló munkája alapján készült a könyv borítója? Vagy fordítva történt? A képzőművész egy rinocérosztörténeti animációja is fellelhető a YouTube-on.

– Korábban is tudtam, hogy Orosz István grafikusművész foglalkozott a rinocérosz témájával, de egészen más utakon jártunk. Ezek az utak itt mégis metszik egymást. A könyv tervezője, Farkas Anna, Orosz István sorozatából választott grafikát a borítóhoz. Ez volt az egyik változat. Emellett döntöttem, rögtön úgy éreztem, a borító ebben a formában része a könyvnek. A becsomagoltság azt sugallja, valami el van rejtve, aminek csak a formáját látjuk. A nézőnek, a könyv esetében pedig az olvasónak kell kibontania a testet. A lekötözöttség és a szabadság egymásba áttűnő furcsa paradoxonként folytonosan ott van a szövegben. Amikor a XVI. században Indiából európai kikötőkbe hajóztatták a rinocéroszt, gúzsba kötötték. Maga az utazás, a vándorlás viszont változást hoz magával, ami akár a belső szabadság kialakításához is elvezethet. A könyv gondolati ívének végén a szabadságot találjuk, a képzelet felszabadíthatóságának reménye pedig végigkíséri a könyvet.

– Számozott strófákból áll össze ez a szabadverses epika, amelyben hol a rinocérosz szólal meg, hol a narrátor. Mi szerint váltogatta a beszélőket?

– Úgy érzem, a könyv nem képzelhető el más formában. A regénnyé szerveződő strófák nem kronologikus, hanem hálózatszerű rendet alakítanak. Arányosan és racionálisan. A számozott szövegek a hálózat rácspontjai, amelyek sokféle kapcsolódási lehetőséget hordoznak. Ezt keretezi egyrészt a mottó, ami Ovidius Átváltozások című művének első négy sora, másrészt az utolsó önálló vers. Az utóbbi azt az abszurd eseményt eleveníti meg, hogy Ovidius halála után kétezer évvel a római szenátus felmentette őt az árulás vádja alól és engedélyezte a visszatérését Rómába. A regény más pontjain különböző rinocéroszok szólalnak meg. Az első maga Zeusz, aki itt afrikai rinocérosz alakjában szöktette meg Európét. A mitikus rétegben Európé is önálló szólamot kap. Utána Európa történelmi idejében különféle más rinocéroszok beszédét halljuk. Történeteket mesélnek testi és szellemi valójukról, imádkoznak, lírai szövegekben nyilvánulnak meg. Más pillanatokban tudósok, politikusok nyelvén van szó a rinocéroszról, vagyis rólunk. A rinocérosz ugyanis egyrészt isteni lény, ugyanakkor az ősidők valószínűtlen állata, másrészt mi magunk vagyunk. Ebben a humornak és az iróniának végtelen lehetőségei vannak.

– Hogy képzeljük el ezt a hálózatot?

– Nekem van erről saját változatom, de az olvasóban is nyilván összeáll egy másfajta útvonal, ha belemerül a könyvbe. Az enyémben az alaptörténet Európé megszöktetése, elcsábítása majd magára hagyása. Benne van a szerelem, a vágy valami után, az erőszak, az utazás és a magány. Ezek más-más megvilágításban többször, akár fájdalmas jelenkori hírek formájában visszatérnek. Megerőszakolás, migráció, idegenség, a kitaszítottak: a cigány, a zsidó, a fekete, a menekült. Ezeknek a motívumoknak a folytonos átfordítása hozza létre a kötet szerkezetét. Ebben a mozgásban a nem tragikus látásmód, a humor és az irónia meghatározó szerepet kap.

– Vendégszövegekkel sok mindent el tudott helyezni napjainkról is. Jól sejtem, hogy Müller Cecília hangja is beszivárog?

– Az övé éppenséggel nem. A mitikusnak és a történetinek ebben a szerkezetben szerves része az, ami itt és most történik velünk. A jelenkori történések nyelvi kódjai. Az erőszak és a manipuláció nyelvei egyébként a történelemben keveset változnak. Ami aktuális, az ebben a könyvben nem kiszólás. Engem itt nem a politika érdekelt, hanem a nyelv mint az erőszak és a vágy képződménye.

– A kötet frissességét jelzi, hogy a pandémiára is kitér: „A rinocéroszellenes médiában napok óta terjed a hír, / hogy a járvány okozója az úgynevezett patient zero, / egy indiai rinocérosz, aki nem volt hajlandó karanténba / vonulni.”

– Kísérteties, hogy a kötet járvánnyal foglalkozó pár szövege közül az első még azelőtt született, hogy a vírus feltűnt Kínában. Egy meg nem valósult regényem arról szólt volna, hogy a világ számítógépes rendszereit végigpusztítja egy nagyon hatékony vírus. Az Ó, rinocéroszba ez biológiai vírusként épült be, amikor a járvány még nem volt jelent az életünkben, és nem halt bele senki. Egyrészt a kiszolgáltatottságunk tapasztalata által jött elő, másrészt azért, mert a vírus maga ugyanúgy viselkedik, mint mi magunk. Folyamatos expanzióban lévő biológiai képződmény, utazik egyik szervezetről a másikra, és amikor bekerül, azonnal elkezdi másolni önmagát. Ez tükre az egész modern kori életünknek. A rinocérosz éppen ellentétes utat jár be: ő is utazik, de nem tudja másolni önmagát, hanem kipusztul.

– Mikor döntötte el, hogy könyv lesz a folyóiratokban  publikált részletekből?

– Kezdettől annak szántam, csak közben közöltem belőle bizonyos sorozatokat. Szerkesztéskor különválogattam a Zeusz és Európé mítoszához kapcsolódó részeket, a történeti időkbe ágyazódókat, legyen szó az antikvitásról, a XVI-XVII. századról, vagy a XX.-ról, és azokat is, amelyekben a rinocérosz regényíró, mintegy a saját könyvének alkotója. Továbbá egy csoportba tettem azokat a szövegeket, amelyekben a rinocérosz lírai nyelven beszél, imádkozik vagy filozofál, és egy másikba azokat a szövegeket, amelyekben mások beszélnek róla. A mítoszi és a történeti szövegek alkotják a kötet oszlopzatát, és közéjük kerültek be az említett más műfajú szövegek, váltakozva, ami az olvasót folyamatos újragondolásra indíthatja. Számomra ajándék volt a könyv megírása. Remélem, velem együtt mások képzeletére is olyan hatással lesz, ami képessé tesz arra, hogy saját helyzetünkről, Európáról, Magyarországról a korábbitól eltérően gondolkodjunk. Afrika Európa múltja, de szerintem a jövője is. Magyarország erre tökéletesen felkészületlen. A félelemből és gyűlöletből nem lehet jó válaszokat adni. Én erre a hozzáállásra is igyekeztem szeretettel és humorral tekinteni.

Mátraházi Zsuzsa
Fotó: Debreczeni Fanni

Schein Gábor: Ó, rinocérosz
Magvető Kiadó, 160 oldal, 3299 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés