Az Élet és Irodalom 28. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

Anyám, a múzsa – Áfra Jánossal Moklovsky Réka beszélgetett.

„Áfra Jánossal legújabb, Kitakart anyám című verseskötetéről, családi és irodalmi örökségről, a szülővé válás hatásairól, kortárs anyakötetekről, a magyar irodalom, és a bekapcsolódó új generációk lehetőségeiről, valamint új egyetemi pozíciójáról beszélgettünk.”

FEUILLETON

Fűzfa Balázs Költő a törékeny időben címmel írt esszét Nagy László 100. születésnapjára.

„Talán azért érezzük ma úgy, hogy veszített fényéből a Nagy László-metafora, mert az nem más, mint a helyettesítést, a rejtett közlést, a szöveg mögötti s a szóközökben elrejtett utalásokat fölfejtő olvasást, az ezek megértését segítő jelrendszer, amely tipikusan a Kádár-rendszer olvasói igényeire reflektálva, ennek termékeként jött létre. Nála ugyanis nem a nyelvfilozófiai értelemben vett kimondhatatlanságról van szó – mint mondjuk Aranynál vagy Ottliknál –, hanem egy olyan mögöttes jelrendszer megteremtéséről és alkalmazásáról, amely az ábécé betűiből derivált jelcsoportokká képes átkódolni a mindennapi életet úgy, hogy a mögöttes tartalmakat, a célzásokat mindenki megértse, aki beszéli ezt a nyelvet.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Codău Annamária Összetartozás a világvégen című kritikája Török Ábel a harmadik ég című regényét elemzi.

„A falu közössége képes adott esetben ökoszisztémájába fogadni az egyéni vágyat, ahogyan az idegent is. Önszabályozó abban az értelemben is, hogy amikor valaki megsérti a közösség értékrendjét, a kiközösítés határozott – figyelmeztetés után kiveti magából az erőszaktevő bölverket.
A falubeliekben vágyak dúlnak, amelyek a cselekmény „vén szekerét” is előremozdítják: bűvhangúnak lenni, eljutni a tündéri hangaszigetre, lerajzolni a világot, elejteni az erdők királyát, megszerezni a legszebb nő szerelmét. A harmadik ég idillinek és ideálisnak tűnő világában sem mindegyik problémamentes ezek közül.”

VERS

A versrovatban Nagy Kinga egy nagyobb ciklus részeit képző versei mellett Csuday Csaba három olyan verse olvasható, amelyeket a számot illusztráló Szotyori László képei ihlettek –mindhárom kép szerepel a szám grafikai anyagában. Ezen a helyen Nagy Kinga egyik versét mutatjuk meg:

hírek

itt szerelemre többé
gondolni sem lehet
zsibbad minden szerv
ami kivágható
akár a gondolat
mert mi lenne embertelenebb
ezt ép ésszel
érni föl

PRÓZA

Szőnyi Judit, Tóth B. Judit, Fehér Imola - Tamás Kincső prózája.
Tárcatár: Zalán Tibor.

Részlet Tóth B. Judit Szűz című írásából:

„Már nem emlékszem azokra az időkre, mikor még szabadon éltem, akár csak gondolatban, mért nincs barátja, kérdezi az orvos, így nem lehet...így ez nem fog menni, porig alázva várakozom, hogy véget érjen a vizsgálat, mért nincs barátja, maga szűz, a jó istenit magának, apáca szeretnék lenni, suttogom, az orvos hírt hoz a másvilágról, gondolom, mi atyánk ki vagy a mennyekben, gondolom, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, otthon ismeretlen virágokból készítek ülőfürdőt, és nehéz illatú zsíros krémmel kezelem magam, amit a piacon vásároltam egy öregasszonytól, napsárga, lila mályva, vanília színű virágok forrnak a fazekamban, a pára betölti a konyhát, arra gondolok, hogy a növények szépek még halálukban is, szépek és egyszerűek, nem beszélek a bajomról senkinek, Zsónak se, azt mondják, dilis vagyok, mélyen, nagyon mélyen hiszek Istenben, olvastam valahol, hogy csak egy bizonyos határig tud együttérezni az ember… Jézus számára nem létezett az a határ. De ez régen volt.”

FILM

Báron György a bolognai Cinema Ritrovato fesztiválról írt.

„Il paradiso dei cinefili, azaz a cinefilek paradicsoma a jelmondata minden évben a bolognai Cinema Ritrovatónak. Ha létezik a mozibolondok mennyországa, az a nyarankénti két hét ebben a patinás itáliai városban. Több száz remekmű a filmtörténet eddigi százharminc évéből: Lubitsch, Hitchcock, Kubrick, Wilder, Sternberg, Ophüls, Godard, Truffaut, Ford, Chaplin, s mellettük fölfedezések, mint Jean Seberg a hollywoodi Szent Johannában (három évvel a Kifulladásig előtt), az iráni Dariush Mehrjui Postása, a japán Mikio Naruse és az amerikai Lewis Milestone életműve, sorolni is nehéz, végignézni lehetetlen.”

ZENE

Fáy Miklós a Müpa Hősök és hősnők estjét értékelte.

„Jövőre újra megpróbáljuk. De előbb még a zárógála zárórésze, Trisztán és Siegfried, az utóbbi során Nyári Zoltán nagy odaadással kovácsolta a láthatatlan kardot. Ez legalább amolyan wagneriánus őrültségnek hatott.  Daniela Köhler két részletben is jelezte, hogy nem teljesen ura a hangjának, egy frázist halkan nem tud elindítani. Az igazi meglepetést a tapsrend hozta el, mert a művészek hajlongása közepette Nyári Zoltán elővette a telefonját, és egy szelfit készített magáról. Nem akarok rossz fej lenni, de talán arra gondolt, hogy nem biztos, lesz ilyesmire lehetősége az eljövendő időkben.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu