Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

Újabb lépés az ökumené felé – Beszélgetés Pecsuk Ottóval

Pompor Zoltán - 2023.06.12.

Gyakorlott bibliaolvasók tudják, hogy a katolikus és a protestáns kiadású Biblia között van némi eltérés. Hiába keressük Jézus, Sirák fia vagy éppen Tóbit könyvét a revideált újfordítású bibliában, nem leljük. Mi lehet ennek az oka? Mindig hiányoztak ezek a könyvek, vagy csak egy idő után maradtak ki a Károli Bibliából? Mi a különbség az apokrif és a deuterokanonikus könyvek között? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Pecsuk Ottóval, a Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkárával, a Kálvin kiadónál nemrég megjelent Deuterokanonikus bibliai könyvek magyarázó jegyzetekkel című kiadvány kapcsán.

– Kezdjük azzal, hogy mit is jelent a deuterokanonikus szó?

– A kifejezés azokra a könyvekre utal, amelyeket maguk a katolikusok is „másodlagosan kanonizált könyveknek” neveznek. Ezeknek a könyveknek a kánonban betöltött helye és szerepe mindig is vitatott volt az egyházban, de a Tridenti (trentói) zsinat lezárta a vitát azzal, hogy ezek a könyvek is ugyanúgy ihletettek, mint a többi bibliai könyv, és akik ezt továbbra is vitatják, azokat anatémával (egyházi átokkal) sújtották. Ugyanakkor a későbbi katolikus szerzőknél megjelent a deuterokanonikus kifejezés, jelezve, hogy ezt a könyvcsoportot azért a katolikus egyházban is megkülönböztetve kezelik.

– Mi a különbség a deuterokanonikus és az apokrif könyvek között?

A reformáció idején a protestáns bibliakiadásban ezeket a könyveket is apokrifusoknak nevezték, meg még jó sok más könyvet is, amelyek soha, semmilyen kánon szerint nem voltak a Biblia részei. A deuterokanonikus szóhasználat azért fontos, hogy elkerüljük a félreértéseket, és jelezzük, hogy éppen azokra a könyvekre gondolunk, amelyek benne vannak a katolikus Bibliában, de hiányoznak a protestáns bibliakiadásokból: Judit könyve, Tóbit könyve, Makkabeusok két könyve, Jézus, Sirák fia könyve, Salamon bölcsességei, Bárúk könyve és kiegészítések Dániel könyveihez (Bél és a sárkány, Zsuzsanna és a vének).

– A kiadvány alcímében szerepel egy kitétel: a Septuaginta alapján. A fordítás szempontjából volt ennek kiemelt jelentősége?

– A deuterokanonikus könyveknek régen több fordítása is készült a Vulgata latin szövege alapján, például Luther Bibliájában is így vált ismertté. Az „eredeti” szövegük azonban a görög Bibliából, a Septuagintából van. Azért az idézőjel, mert némelyik könyv szövegtörténete elég bonyolult, és valószínűleg már a görög szöveg is fordítás egy héber eredetiből (például Jézus, Sirák fia könyve esetében). De fontos tisztázni, hogy miből készült a fordítás, mert a latin és a görög szöveg között sokszor jelentős eltérések is vannak.

– Úgy tudom ezek a könyvek eredetileg a Károli Bibliában is benne voltak. Miért tűntek el belőle az idők során?

– Igen, a Vizsolyi Biblia még tartalmazta ezeket a könyveket (sőt, még másokat is), a Vulgata sorrendjében. A későbbi protestáns bibliakiadások már vagy egy külön szakaszban közölték ezeket a könyveket, az Ó- és az Újszövetség között, vagy még később, a 17. században már el is hagyták ezeket. Ennek egyrészt köze lehetett a protestantizmus hebraica veritas, „csak tiszta forrásból” elvéhez (a protestánsok ugyanis elhagyták azokat az ószövetségi könyveket, amelyeket maguk a zsidók sem tartottak a Bibliájuk részének), másrészt az ellenreformáció idején felerősödött keserű katolikus-protestáns szembenálláshoz. E könyvek elhagyása mintegy a protestáns identitás része lett. Ezt a folyamatot betetőzte, hogy a bibliatársulatok a 19. századtól pápai tilalom alatt dolgoztak, és a katolikusok között nem terjeszthettek bibliákat, így gazdasági megfontolásból is átálltak a csak protestáns kánont tartalmazó (és rövidebb, tehát olcsóbb) bibliákra. De érdekes módon, ahol az ortodox többségű területeken dolgozhattak, ott éppenséggel a deuterokanonikus könyvekkel együtt terjesztették a Bibliát.

– Készül egy közös, ökumenikus bibliakiadás. A deuterokanonikus könyvek megjelentetése egy lépés ebbe az irányba?

– Természetesen fontos, hogy legyen egy ilyen naprakész és a megértést segítő jegyzetekkel ellátott kiadása a bibliatársulat – többségében – protestáns egyházainak is. De maga az eredeti kiadvány már 1998-ban megjelent, a mostani kiadás egy javított, átnézett fordítás, amelyhez hozzákapcsoltuk a német Stuttgarti magyarázatos Biblia jegyzeteit is. A már elkezdett ökumenikus fordításhoz is elkészülnek majd a deuterokanonikus könyvek fordításai, és ott majd, ha eljutunk a kiadáshoz, talán visszatérhetünk a Szenci Molnár Albert féle bibliakiadások gyakorlatához, amelyben elkülönítve, de megtalálhatók ezek a könyvek is.

– Kutatók vagy laikus hívők számára készült a kiadvány?

– Mindkettő számára jó szolgálatot tehet egy ilyen könyv. Egyrészt fontos nekünk, protestánsoknak is, hogy ismerjük ezeket a könyveket. Nélkülük szegényebb a bibliaismeretünk, és lemondunk az Ó- és Újszövetség kora közötti fontos hídról, egy kortörténeti kapcsolópontról. A református teológus hallgatóknak is tanítjuk ezeket a könyveket (egyelőre még csak választható módon), hiszen fontos, hogy amikor ökumenikus eseményeken részt vesznek, tudjanak kötődni, értsék a katolikus istentisztelet és hitgyakorlat eme fontos elemeit is.

– Személyesen miben látod a jelentőségét ennek a kiadásnak?

– Én nyilván az ökumenikus bibliafordítás és a bibliatársulati munka felekezetközi kontextusában szemlélem ezeket a könyveket. Nekem nagyon fontos a keresztyének felekezetek feletti közös tanúságtétele a magyar társadalomban. Úgy gondolom, hogy nem engedhetjük meg, hogy a felekezeti sokszínűségünket (amely lehet a lelki gazdagság és az áldás forrása) úgy éljük meg, hogy a társadalmunk többségét alkotó nem keresztyén emberek, az egyháztól elidegenedettek vagy éppen ellenségesek ne azt lássák, hogy ezek a Krisztus-hívők a különbségeik ellenére is szeretni és tisztelni tudják egymást. Lassan olyanok már az európai társadalmak, mint Tertullianus korában a Római Birodalomban, ahol a szavaknak nem sok súlya volt, de a keresztyének egymás iránti szeretete és tisztelete a misszió hatékony eszközének bizonyult.

Pompor Zoltán
Fotó: Vargosz – Kálvin Kiadó

Deuterokanonikus bibliai könyvek magyarázó jegyzetekkel
Kálvin Kiadó, 296 oldal, 5900 Ft

A Deuterokanonikus bibliai könyvek

megvásárolható

a Kálvin Kiadó

webáruházában

Lapozzon bele

a könyvbe,

idekattintva


Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából

Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés