Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

„Minden ember Jézusnak született” – Beszélgetés Nógrádi Gáborral

Szénási Zsófia - 2024.02.27.

Ön a pedagógusok nagy kedvence, ifjúsági regényeiből nem egy kötelező olvasmány. 2018 őszén megújult a Móránál megjelenő életműsorozata, azóta kartonált borítóval, Ritter Ottó vadonatúj rajzaival kerülnek a boltokba a legnépszerűbb kötetek, köztük a Pete Pite, a Gyerekrablás a Palánk utcában, a Hogyan neveljünk? vagy a Segítség, ember! A napokban megjelent könyve kapcsolódik és különbözik is az eddigi gyerekeknek szánt történetektől: ifjúsági regény formájában mesél el egy bibliai időkben játszódó történetet, vagyis éppen azt, ami az evangéliumokból kimaradt. Az Akit keresnek: Jesua című regény a 14 éves Jézus életének egy fejezetét tárja elénk, amiről a biblia egy szót sem említ. Miért éppen ez a fikciós történet foglalkoztatta? Azt olvastam, hogy eredetileg nem is Jézusról akart könyvet írni, hanem a saját kamaszkoráról.  Igaz ez?

– Igen, igen, ez igaz… A kezdet kezdetén, úgy tíz éve valóban azon gondolkodtam, hogy arról a magányos, furcsa, folyton olvasó és titkos vágyakról fantáziáló gyerekről kellene írnom, aki voltam. Nem azért, mert olyan különleges kölyökfigurának tartom egykori magamat. Sőt! Éppen az járt az eszemben, hogy számtalan ilyen gyerek volt és van ma is… Tehát, ha sikerülne megírnom hitelesen  Nógit, ez volt a becenevem a suliban… Szóval, ha sikerülne megírnom azt a kis gátlásos nyíregyházi fiút, hátán a rettenetes múlttal (amiről nem volt tudomása csak sejtése), a nyomasztó ötvenes évekbeli jelennel és a ködös jövővel… No, nem ragozom, mert az elmeséléséhez tényleg egy regény kellene… Szóval csak annyit, hogy ha sikerül megírnom, akkor a történet olvasója majd magára ismerhet. Jobban megértheti, hogy ő kicsoda, miért van a világon, és mi a dolga az életben.

– Biztosan jó regény lett volna, és még mindig elkészülhetne. De végül nem saját magáról írt, hanem a kétezer éve élt Jesuáról, azaz Jézusról. Miért őt választotta regénye hősének?

– Nem könnyű elmondani… Az emberek érzékenyek. Különösen a hívők. Félreérthetik. Szóval, miután eljutottam a tervezgetésben odáig, hogy sokan magukra ismerhetnének a furcsa, talán deviánsnak tetsző gyerekben, aki voltam, belém hasított… Tudom, ez nagy szó, de momentán nem jut eszembe jobb kifejezés… Szóval belém hasított, hogy minden gyerek, minden ember legfontosabb kérdése: miért van a világon? Mi a dolga az életben? És rájöttem… (Túlzás lenne azt mondani, hogy megvilágosodtam!) Rájöttem, amit persze már tudtam réges-régen, csak homályosan, hogy minden embernek a saját személyére szabott dolga van az életében. Ne vegye blaszfémiának, de akkor fogalmaztam meg magamnak, hogy minden ember Jézusnak született. Született egyéni feladattal, küldetéssel, elrendeltetéssel képességei és tehetsége szerint. Azután ezt meg is írtam egy rövid esszében úgy nyolc-kilenc éve. Az ő története a mi történetünk címmel meg is jelent a Megelőzni a jövőt című kötetemben a Kossuth Kiadónál 2017-ben. Ahogy érlelődött bennem a téma… Írók a tanúim, hogy évekig, évtizedekig hordozunk magunkban egy gondolatot, egy üzenetet, egy jelenetet, egy képet, amit aztán vagy megírunk, vagy nem… Terhesek vagyunk, csak nem kilenc hónap alatt hordjuk ki az újszülöttet. Szóval lassan kialakult bennem, hogyan lehet ezt az egészet úgy megírni, hogy a lehető legtöbb emberhez, fiatalhoz, olvasóhoz ne csak eljusson, de hasson. Hasson, alkosson, gyarapítson. A Kölcsey szlogen minden irodalmi, művészeti, kulturális termékre is érvényes.

– Végül is, ha jól értem, azért írt a kamasz Jesuáról regényt, mert jobb példázatnak tartotta, mint saját magát.

– Erről van szó. A versesköteteken kívül ötven könyvet írtam. Egy sincs köztük olyan, amelyikkel nem tanítani akartam. Hangozzon ez nagyképűségnek, vagy éppen a művészet szent küldetését kétségbe vonó mítoszrombolásnak. Amiről – ez utóbbiról – egyébként szó sincs. A didaktikus szépirodalom a 18. századig vezető irodalmi irányzat volt. A lényeg: ha tanítani akarsz, akkor alkalmazott irodalmat kell művelned, és abban a befogadó fontosabb, mint az alkotó, az alkotás. Ezt a szemléletet figyelembe véve természetes, hogy azt a személyt kellett regényem főszereplőjének választani, akinek az egész emberiség számára meghatározó küldetése volt. És akinek személyét, történetét a legtöbben ismerik.

– No, de mit üzenhet a legfőbb bibliai hős személye a mai fiataloknak – ha vallásosak, és ha nem? Mivel kelti fel az érdeklődését a mai olvasónak?

– Meglehet, naiv vagyok, de feltételezem, hogy Jézus történetét a mai tizenévesek is ismerik, akár vallásosak, akár nem. Ha máshonnan nem, akkor a filmekből, képeskönyvekből, szülőktől, nagyszülőktől vagy a tananyagból is tudhatnak az evangéliumi eseményekről. A Biblia a tananyagban van. És ha valamit tudnak Jézusról, talán érdekli őket, milyen lehetett kamaszkorában.

– Jesua a regényben különleges fiú: koravén, bölcs, és valahogy mindent olyan hangsúllyal képes elmondani, hogy arra felfigyelnek az emberek. Ugyanakkor – mint minden kamasz – keresi önmagát, hiszen nem tudja még, hogy ő a Messiás. Ahogy azt sem tudja, sem ő, sem a többiek, miért is keresik a katonák a 14 éve életben maradt gyermeket.

– Ez a regény valójában krimi: katonák keresik Jesuát, mert kiderült, hogy tizennégy éve egy gyermek túlélte a betlehemi vérengzést. Nyilván ő az úgynevezett zsidó király, a Messiás. Jesua ott van a katonák orra előtt, akik nem tudják, hogy őt keresik. És ezt Jesua sem tudja. Nem tudja, hogy Betlehemben született. Nem tudja, hogy ő a túlélő. Ő a Messiás. Ez a tudatlanság a regény szándékolt üzenete az olvasónak. „Nem tudod még talán, mi a dolgod, a feladatod az életben. De tudnod kell, hogy van ilyen a képességeid és a tehetséged szerint. Keresd! Találd meg! Vállald! Ne elégedj meg kevesebbel annál, mint ami vagy. Ami lehetsz.” Nyilván ez az üzenet jobban átmegy, ha a pedagógusok, esetleg szülők, média a regény felhasználásával rásegít, értelmez, elmond.

– A regényben Jézus, Mária és József mellett a későbbi Keresztelő Szent János, sőt Barabás is megjelenik. És egy sor másik gyerek, akik mind egy fedél alatt élnek Názáretben. Az evangéliumokból többé-kevésbé ismerhetjük néhány szereplő karakterét, de ez egy modern regény, egy krimi, ahogy mondta. Hogyan lehet hiteles egy mai regény, miközben valamennyire a kétezer éves szent szövegekhez is hűségesnek kell lennie?

– Pontos választ nem tudok adni, mert az írásnak csak egy része racionális. Egy másik részét az író sem tudja megmagyarázni. Csak annyit mondhatok, hogy életem során sokszor olvastam, tanulmányoztam a Szentírást. Sőt, hatvan éve a suliban, még ki is jegyzeteltem a zsoltárokat. Az említett figurák képzelt karaktere tehát kialakult bennem. Ebben persze sokat segített az a több tucat szakkönyv, regény, amelyik Jézusról szól. És persze a filmek is! A jó filmek. Írás közben a képzeletemben élő figurákat, főleg Jesuát, Jánost és Barabást kellett kamaszként, ifjúként elképzelnem. De ötven ifjúsági történet megírása után ez már nem volt túl nehéz.

– Nem akarom mindenáron aktualizálni a regényt, de különös fénytörésben jelenik meg most, amikor zajlik az izraeli-palesztin háború. Bár amikor írta a könyvet, ennek még talán nyoma sem volt. Valahogy nagyobb súlyuk van regényében a szavaknak és az eseményeknek, nem gondolja?

– Amikor a regényt befejeztem, még valóban béke volt. Már ha békének lehet nevezni, ami nyolcvan éve a Közel-Keleten ketyeg. Egy politológus, kritikus vagy egy szociálpszichológus talán látná az összefüggéseket a regényben leírt forrongás, lázadás, düh és félelem, az egykori Palesztina, valamint a mai háborús helyzet között. Biztos, hogy vannak összefüggések, más a szavak súlya, de valljuk be, nagyon keveset tudunk az irodalmi művek valódi hatásáról. Egy gyógyszert, jó esetben, öt évig vizsgálnak, míg engedélyezik. Az irodalom fekete doboz. Egy regény lelki vagy tudati hatásáról többnyire annyit tudunk, hogy ezer Marikának vagy Petinek tetszik, ezernek meg nem.

– Látom, hogy kisebbeknek is szívesen ír: a Móra Kiadó „Már tudok olvasni sorozatában” kutyákról és tesókról közöl rövid, vicces történeteket, míg a Nyelvkincstár sorozatban a helyesírás szabályaival foglalkoznak Knézics Anikóval. Az oktatás, nevelés ezekben talán még hangsúlyosabb, mint az új regényben.

– Nem véletlen, hogy az oktatás, nevelés kategóriájában kaptam a Prima díjat és nem íróként. Bár remélem, sokáig élek, és egyszer majd íróként is megkapom. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért van bennem ez az erős tanítási vágy. Analízisben biztosan kiderülne. Semmi nincs véletlenül. Nyilván nagyon hiszek abban, a fiam ki is nevet ezért, hogy ez a rossz világ jó felé halad, és az emberek – minden rettenetes cselekedetük ellenére – nevelhetőek. A rajtuk vétkesen uralkodó hatalmak pedig leválthatóak– örökre. Ha nem hinnék ebben, akkor teljesen értelmetlen volna az ötven könyvem megírása a Gyerekrablástól a Jesuáig.

Szénási Zsófia

Nógrádi Gábor: Akit keresnek: Jesua
Móra Kiadó, 144 oldal, 2999 Ft


AZ Ő TÖRTÉNETE A MI TÖRTÉNETÜNK
Minden ember Krisztus. Ezt szimbolizálja a Jézus-mítosz. Mind „Isten” képére vagyunk teremtve, vagyis Isten gyermekei vagyunk, azaz az evolúció azonos alkotásai − emberek. Mind szenvedéssel váltjuk meg az emberiséget, illetve annak egy tagját, magunkat. Mind a halál keresztfáján végezzük.
Mind tudjuk, hogy mi lesz a sorsunk, amint az evangélium szerinti történetben, a felnőtt Jézus is tudta. És mi sem tudunk mást tenni, mint elfogadjuk a végzetet.
Az evangélium története tehát nem más, mint egy-egy ember saját története.
Minden embernek úgy kellene magára nézni, hogy Krisztus vagyok, elviselem a rám mért csapásokat, de nem utasítom el az engem ért kihívásokat, mert a kihívások csinálják belőlem azt, aki vagyok. S ha az vagyok, aki lehettem − akinek lennem adatott −, akkor már csak vállalni kell az ezzel járó kötelezettségeket, harcokat, sebeket. „Légy hű önmagadhoz!”
(Ne kapja fel a fejét, aki tudja, hogy ateista vagyok, ráadásul zsidó származású, és úgy szólok Istenről és Krisztusról, hogy nem hiszek a létezésükben. Mások hisznek benne. És amiben az emberek hisznek – szerelem, szeretet, haza, tisztesség, erkölcsi érték −, az akkor is van, amíg hisznek, ha nincs.)

Nógrádi Gábor

 

Az Akit keresnek: Jesua

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

 

 

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából

Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés