Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

Bartók és az egyszeri tücsök – Beszélgetés Tapolczai-Zsuráfszky Lillával első mesekönyvéről

Szénási Zsófia - 2023.06.16.

Márványos türkizkék borítón színes virágok integetnek, alatta a szerelmes tücsök és szúnyog éppen csókot vált Tapolczai-Zsuráfszky Lilla Bartók és a tücsöklagzi című mesekönyve borítóján. Ha jobban megnézzük, a két mesehős moldvai viseletbe és csizmácskába van bújtatva. Az ehhez hasonló, finoman adagolt népművészeti és népzenei utalások át meg átszövik az első kötetes szerző hiánypótló mesekönyvét, mely a népi hangszerek és a népzene csodálatos világába vezeti be az ovis és kisiskolás olvasókat. A hangszerek és a dallamok a nyomógombok segítségével csendülnek fel, a talpalávalót a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenészei szolgáltatják.

Nem túlzás, hogy az anyatejjel szívta magába a népzene és a népi kultúra szeretetét.

– Szüleim mindketten neves táncművészek, koreográfusok – édesapám a Honvéd Együttes és Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, édesanyám az együttes szakmai vezetője – így megadatott, hogy tősgyökeres budapestiként beleszülethettem a magyar népi kultúra szeretetébe és ismeretébe. Számomra természetes volt, hogy népzenét hallgatok és táncolok, a rengeteg népdal és népzene észrevétlenül ivódott belém. Az egyetem elvégzése után – előbb társadalmi tanulmányok szakra, majd kulturális antropológiára jártam –, végül a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél kötöttem ki, ahol táncos és énekes szólista vagyok. Jelenleg ez a legnagyobb létszámú hivatásos együttes Magyarországon. Erős a munkahelyi közösség, nagy kihívást jelent, mind a színpadon, mind az előadásokat megelőzően a próbateremben, az előadás sikerességéért egy emberként dolgozni a társaiddal, de a tánc szeretete és a közösségi élmény, minden nehézségért kárpótolnak. Budán élek, és gyerekkorom óta feltett szándékom volt, hogy terjesszem a magyar népi kultúrát.

– Hogy fordult egy néptáncos a mesekönyv írás felé?

– Magyarországon nagyon népszerűek a zenélő, hangmodulos, nyomógombos mesekönyvek. Sokféle hangszerrel és stílussal meg lehet így ismertetni a gyerekeket, de a népzene teljesen hiányzott a palettáról. Hogy lehet ez Bartók és Kodály országában? – kérdeztem magamtól. Vannak persze népmeséket tartalmazó gyerekkönyvek, adott esetben CD vagy QR-kód olvasó is van hozzájuk, de nincs olyan kiadvány, amit az egészen picik szülői segítség nélkül, egyedül is tudnának használni. Telefon helyett nyomkodják inkább a gombokat – gondoltam, hiszen mindenféle népzenei hangszer hangját kivarázsolhatják a szerkezetből és önállóan vagy szüleikkel együtt kicsit visszatalálhatnak az olvasáshoz is.
Közben várandós lettem, s ez még inkább arra ösztönzött, hogy kitaláljak valami újat, amivel a kicsik játszva elsajátíthatják a népzenei alapismereteket, kicsit közelebb kerülhetnek a magyar hagyományokhoz. A mesekönyv kerettörténetét a Házasodik a tücsök című népdal adja, amely Bartók Béla gyűjtése.
A mesémben maga Bartók Béla is szerepel, aki saját néprajzi gyűjtéseinek térképét átadja a kismadaraknak, s ennek segítségével ők bejárják Magyarország néprajzi tájait, megismerik a tájegységek népzenéjét és jellegzetes népi hangszereit.  Rábaközben a cimbalmot, a palócoknál a dudát, Szatmárban a citerát, Hortobágyon a furulyát, Dél-Alföldön a nyenyerét vagy tekerőt, és Sárközben a tamburát. Úgy képzeltem, a nyomógombok segítségével minden hangszer megszólalhat, és minden hangszerhez kapcsolódik egy népdal, ami az adott tájegységre jellemző. Hat hangszer, hat dallam, plusz a címadó nóta, a Házasodik a tücsök.
Elkezdtem szponzorok után kajtatni, s végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma adott támogatást a könyvre. Nagyon sokáig keresgéltem kiadót is, mert ezzel a chipes megoldással kevesen foglalkoznak. Végül rátaláltam a Napraforgó Kiadóra, ahol Pataki Andrea és Lukács Bernadett örömmel fogadták a könyv ötletét.
Kislányom születése előtt pár nappal a dalokat és a hangszeres előadást felvettük egy stúdióban, én énekeltem, zenésztársaim a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenészei voltak: D. Tóth Sándor, Csávás Attila, Makó Péter, Szabó Dániel, Papp István Gázsa, Liber Róbert és Papp Endre.

– Csodálatos illusztrációk készültek a könyvhöz. Megannyi finom ízlésű életkép, a népi kultúrához kapcsolódó, felfedezésre váró apró részlet található bennük. Bartók Béla is többször megjelenik a könyvben, egyszer, mint a szobája ablakából kitekintő zenetudós, másszor gyűjtés közben, saruban és szájában fűszálat rágcsálva. Ki rajzolta a könyvet? Nekem a Jankovics Marcell-féle Magyar népmesék képi világa jutott eszembe róla.

Kiss Anna

– Kiss Anna az illusztrátor, akivel együtt táncoltunk egy amatőr néptáncegyüttesben, és egyébként pályaelhagyó építész. Nemcsak barátnőm, hanem igazi alkotótársam volt a könyv létrehozásában. Mindent megbeszéltünk a legapróbb részletekig: mi szerepeljen az egyes oldalakon, milyen autentikus népviselet és tárgyi környezet társuljon a történetben felbukkanó hangszerek mellé, milyen, a valóságban és a népdalokban is feltűnő hazai állatok és növények kapjanak helyet a könyvben. A mesekönyv kerettörténetét képező Házasodik a tücsök című népdalban szereplő madarakat például a népművészetből ismerős ábrázolásmóddal, ugyanakkor jellegzetes színeikkel és formájukkal vitte papírra. Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy az adott tájegység jellemzői szerepeljenek a rajzokon, így például a dél-alföldi napsugaras házak, a hortobágyi pusztán álló tanyaház és gémeskút, vagy a szatmári szilvalekvár főzéséhez szolgáló üst. A hangszerek megjelenítése szintén autentikus. Én annyira szeretem a képeit, hogy órákat el tudok tölteni az illusztrációk böngészésével: Anna kivételes fantáziával van megáldva, s a remekül kimunkált rajzok segítségével a gyerekek észrevétlen megismerhetik a palóc, a rábaközi vagy a sárközi népviselet jellegzetes színeit és darabjait a pártától a papucsig. Legtöbbször az eredeti viseletekről, a táncosok mozdulatairól, a népi építészetről és a népművészeti tárgyakon felbukkanó motívumkincsről készült fotókkal dolgozott, majd a maga csodás színvilágával mesei köntösben reprodukálta azokat – például a hortobágyi csikós szűrt, a palóc menyasszonyok gyönyörűséges öltözetét, vagy a népművészetből ismert madár- és növényábrázolást.

– A háttérben csendben meghúzódva Bartók Béla fogja össze a mesét és irányítja a cselekményt.

– Szerettem volna, hogy a kisgyerekek is megismerjék Bartók Béla nevét, aki nemcsak világhírű zeneszerző volt, hanem Kodállyal együtt ő rakta le a hazai népzenegyűjtés és kutatás alapjait. Ha ők nem lettek volna, lehet, hogy ma nem lenne néptánc és népdal az óvodákban. A mese végén megjelenik Bartók mesés térképe, amire berajzoltuk, merre is jártak a történet szereplői, milyen vidéken át utaztak, hogy megtalálják a legjobb zenészeket a tücsök és a szúnyog lakodalmára. Aki megveszi ezt a könyvecskét, autentikus népzenét, „tiszta forrást” ad a gyereke kezébe. Boldog vagyok, hogy megjelenhetett a könyvem és ilyen szépen sikerült.

– A téma és a megvalósítás minősége adja, hogy legyen folytatás. Van már valamilyen új terve?

Nemsokára angolul is kiadnak ezer példányt a könyvből, azaz reptereken, múzeumokban a turistáknak is lehetőségük lesz megvásárolni és messzi tájakra elvinni a magyar népi kultúra egy kis szeletét. Mivel kilenc hónapot töltöttem amerikai magyarok között, onnan is sokan érdeklődnek, a kiadóval most keressük a lehetőségeket, hogyan lehetne a könyvet rentábilisan eljuttatni a tengerentúlra. Megszületett a fejemben már a történet folytatása, amihez éppen támogatókat keresek, a menedzseri feladat is rám hárul, enélkül nehezen tudja vállalni a kiadó a könyv megjelentetését. A következő könyvben a Kárpát-medencében élő magyarság népzenéjét és folklórját emelnénk be a mesébe. Csak úgy rajzanak az ötletek a fejemben, mert bőven van mód elmélyülni a témában. Lehetne később koncerteket felfűzni a mesére, akár további dallamokkal kibővíteni. Szeretném elérni, hogy a népi kultúráról kialakult torz kép kicsit változzon az emberekben, és ne tekintsék szigorúan egy szűk rétegnek szólónak a népi kultúránkat. Hiszek benne, hogy sokféle eszköze van a zenei műveltség terjesztésének, az ízlésformálásnak. Ez az egyik. Egy mai gyerek könyvespolcán nyugodtan ott lehet egymás mellett a hip-hop, a rock, és a népzene. A szülőknek pedig abban segíthet a könyv, hogy merjenek énekelni, együtt énekelni a kicsikkel, és a közös éneklés örömét megtapasztalni.

Szénási Zsófia

Tapolczai-Zsuráfszky Lilla: Bartók és a tücsöklagzi. Ismerd meg a magyar népi hangszereket!
Napraforgó Kiadó, 24 oldal, 4990 Ft

 

A Bartók és a tücsöklagzi

megvásárolható

a Napraforgó Kiadó

webáruházában

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából

Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés