Glant Tibor Emlékezzünk Magyarországra 1956 Tanulmányok a magyar forradalom és szabadságharc amerikai emlékezetéről 318 oldal, fve, 2490 Ft ISBN 978-963-87378-7-8 Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a témája Glant Tibor kötetének, de más szemszögből, mint ahogyan azt megszoktuk. Az ’56-os magyar forradalom rendkívül gazdag irodalma elsősorban a magyarországi vonatkozásokra, összefüggésekre figyelt a megjelent memoárokban, történelmi szakmunkákban, politikatörténeti elemzésekben. Glant Tibor viszont olyan témát választott, amely úttörő jellegű, mert magyar nyelven megjelent kötetben ezt még nem dolgozták föl: Amerika emlékezetét vizsgálta. Hogyan emlékeztek-emlékeznek az amerikaiak az ’56-os forradalomra? Glant Tibor a Debreceni Egyetem észak-amerika tanszékének oktatójaként az amerikai egyetemi tankönyvek ’56-képének vizsgálatával kezdte kutatásait, ösztöndíjak segítségével ez a kutatás terebélyesedett annak vizsgálatává, hogy ugyanez az ’56-kép milyen módon jelenik meg más területeken. Nyilvánvalóan hatalmas téma ez, éppen ezért Glant Tibor az említett egyetemi tankönyvek kérdése mellett a vizsgálatot a média, a politikai- a tudományos- az irodalmi emlékezet és a képzőművészet területére szűkítette le. A mű az Egyesült Államokban 2007-ben már megjelent angol nyelven, a szerző a magyar nyelvű kiadást átdolgozta, kiegészítette, elhagyta a speciálisan az amerikai olvasó számára szükséges részeket, és a függelékben kiegészítette egy nagyon részletes bibliográfiával, amely így a lehetőségekhez képest teljes körűen tartalmazza például az angol nyelven megjelent, témájában a magyar ’56-ot feldolgozó szépirodalmi műveket. A történettudományi szakmunka egyes fejezeteiből megismerhetjük például a New York Times 56-os tudósításainak hangulatát és szóhasználatát, a Kádár-korszakban Budapesten szolgáló amerikai nagykövetek emlékiratait, a már említett amerikai egyetemi tankönyvek ’56-képét, az észak-amerikai prózairodalom 1956-os vonatkozásait és a képzőművészet területéről Daday Ferenc Nixon Andauban című híres festményét és az ábrázolt esemény – Nixon andaui útja – politikai-történeti hátterét. Glant Tibor kötetének hátsó borítóján így ajánlja művét: „Az Amerikában élő magyarok a diktatúra legsötétebb éveiben is őrizték a forradalom emlékezetét. Emlékeiket az 50. évforduló alkalmával könyvekben, honlapokon, interjúkban, dokumentum- és mozifilmekben, konferenciákon, évfordulós megemlékezéseken és koncertekkel idézték fel. A forradalom angol nyelvű amerikai emlékezetével (azzal, hogy a nem magyar származású amerikai állampolgárok, akik nem beszéltek magyarul, mit tudhattak a forradalomról, és hogyan szembesülhettek annak emlékezetével) azonban senki nem foglalkozott. Könyvemben az emlékezés öt legnagyobb színterét egy-egy szűkebb fókuszú tanulmányban elemeztem. A média világából a New York Times emlékeztetési stratégiáit és a forradalommal kapcsolatos szóhasználatát vizsgálom. A politikai emlékezet kategóriájában a Kádár-rendszer idején Magyarországon szolgált amerikai nagykövetek nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseit mutatom be. A tudományos emlékezet világából az amerikai egyetemi tankönyvek 56-képét választottam. A forradalom irodalmi emlékezetéből az észak-amerikai prózai hagyatékot tekintem át. A képzőművészet világából Daday Ferenc Nixon Andauban című festményét mutatom be, de csak miután áttekintettem annak hátterét, Richard M. Nixon amerikai alelnök magyar menekültek érdekében végzett tevékenységét.” A szerzőről, röviden Glant Tibor 1967-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetemen szerzett történelem-angol szakos középiskolai tanári diplomát 1991-ben. Történelemből mester (MA, 1992) és doktori (PhD, 1996) fokozatot szerzett az angliai University of Warwickon. 1991 óta tanít a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékén amerikai történelmet és kultúrát, valamint az amerikai-magyar kapcsolatok történetét. Magyar nyelven a Szent Korona amerikai kalandjáról (1997), angolul az első világháborús amerikai-magyar kapcsolatokról (1998), valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc amerikai emlékezetéről (2007) írt könyvet. A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap