Paál Rózsát a szakmában csak úgy nevezik: a „Tudás Fája”. Mindenki ismeri, akinek köze van a magyar könyvkiadáshoz.  Bár életkorát tekintve elhagyta a nyolcadik X-et, ma is aktív dolgozója a Magyar Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülésének, ahol a Propaganda Osztályt vezeti. Évtizedek óta elmaradhatatlan szervezője és résztvevője az Ünnepi Könyvhétnek, buzgó és értő olvasója a hazai és a világirodalomnak. A Szép Magyar Könyv versenyről való beszélgetés kezdetén visszaugrunk néhány évtizedet az időben.

- Hogyan léptél a könyves pályára, mi késztetett arra, hogy az ötvenes években éppen kulturális területen kezdj el dolgozni?

- Szellemi bölcsőm a Magyar Tudományos Akadémia volt, rögtön a középiskola után bekerültem az MTA elnökségi titkárságára. Olyan szellemi miliő vett körül, ami az én elmémet is pallérozta. A havonkénti elnöki ülésen az ország szellemi állományának legjava találkozott, olyanok, akikről azóta utcát neveztek el, vagy iskolateremtőként tartják őket számon. Szabolcsi Bence, Lukács György, Novobáczky Sándor, Gombás Pál, Bóka László, Riesz Frigyes, Fejér Lipót, hogy csak néhány nevet említsek. Visszatekintve arra jutottam, hogy ezek az emberek nemcsak a saját területükön voltak meghatározó személyiségek, de a tudománypolitikáról és a hétköznapi dolgokról is olyan egyszerűen és közérthetően tudtak fogalmazni, ami ritka kincs, és amiből csak tanulni lehetett.  Hat évet töltöttem a közelükben – közben elvégeztem az egyetemet. Akkoriban egy szakon lehetett csak diplomázni, én a magyar szakot választottam. 1958-tól tizenhat éven át voltam az Irodalomtörténeti Társaság szervezőtitkára, és az Irodalomtörténet című folyóirat szerkesztője. Személyzet híján mindent én csináltam a társaságban: ha kellett takarítottam, felmostam, könyveltem, közben 16 év alatt közel 40 vándorgyűlést szerveztem a tagságnak. Megismertem az országot, és a kortárs szerzőket. 1974-től a Kulturális, később Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának helyettes vezetőjeként egy kicsit megismertem a világot is. Mindezt, a felhalmozott tudást jól tudtam hasznosítani 1995-től a Magyar Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülésében.

- A Szép Magyar Könyv története 1929-re vezethető vissza, amikor a Magyar Bibliophil Társaság meghirdette az első versenyt.

- Az 1920-ban megalakult társaság alapítói az alapszabályzatban azt jelölték meg elsődleges céljuknak, hogy előremozdítsák „a művészi szempontból értékes könyvek előállítását, gyűjtését és terjesztését”. A könyvek és periodikák kiadása mellett előadások és kiállítások szervezése, valamint a pályázatok kiírása is szerepel az alapszabályzatban. A könyvművészeti versenyre vonatkozó indítványt, amelynek keretében az adott évben kiadott könyvek közül az öt legszebb munka díjazására került sor, Kner Imre nyújtotta be a Társaság közgyűlése elé. Mégis, személyi okok miatt, az első években akadozva indult meg a díjak kiosztása. A Bibliophil Társaság az 1930-as évektől hanyatlásnak indult, majd 1946-ban feloszlott. A Szép Magyar Könyv versenyét így kisebb kihagyások (a Társaság hanyatlása, és a világháború) után 1952-től hirdetik meg rendszeresen. Azt szoktuk mondani, hogy egyidős a Supka Géza kezdeményezésére létrehozott könyvnappal, a később több napossá bővült Ünnepi Könyvhéttel, és a díjazás mindig a könyvhét keretein belül történik.

- Mennyit változott a Szép Magyar Könyv célja és megítélése az évek során?

- Az ötvenes években iszonyatos mennyiségű brosúra irodalom jelent meg azzal a céllal, hogy a nagy tömegekhez gyorsan és olcsón eljuttassa a propaganda könyveket. A verseny célja épp a könyvipar államosítása és a tömegtermelés következtében kialakult színvonalvesztés megtörése volt. Három nagy könyvtervező – Szántó Tibor, Haiman György és Lengyel Lajos – kezdeményezte a verseny kiírását, amelyben mindig az előző évi könyvtermés vehetett részt.  Az első évben rögtön egy olyan könyv kapta meg a fődíjat, amelyet azóta a világ minden táján megjelentettek már. Barcsay Jenő Művészeti anatómiája volt ez a könyv. Igazi hőstett volt akkoriban elindítani ezt a versenyt.

- Ki volt a gazdája ekkoriban a versenynek?

- Eleinte a minisztériumhoz tartozó Képzőművészeti Lektorátus. A Magyar Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülésének működésében ­– köszönhetően a könyvkiadás államosításának – szintén volt egy hosszabb szünet. Az egyesülésnek a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete volt a közvetlen jogelőde, de története az 1795-ben létrejött Pesti Könyvárusok Grémiumáig vezethető vissza. Az Egyesülés 1970-ben Tömpe András vezetésével alakult újjá és vette át a Szép Magyar Könyv verseny lebonyolítását is. Akkoriban nagyszámú zsűri döntött a könyvversenyen, sőt más, szocialista országokból érkező könyvművészek is részt vehettek a verseny elbírálásában. A környező országokban sokfelé létezett hasonló díjazás. A legősibb a lipcsei, ők nemzetközi versenyt szerveztek, a „világ legszebb könyvét” jutalmazták.  A jelenlegi magyar könyvkiadás arculatát meghatározók színe-java egyébként Lipcsében végzett az ottani tipográfiai, grafikai, könyvtervezői főiskolán.

- Mik voltak a célkitűzések akkoriban?

- Van nekünk egy „Szép magyar könyv” verseny szabályzatunk az 1980-as évekből, hadd idézzek belőle, mert a célkitűzések azóta sem változtak (sőt annak előtte is hasonlóak voltak).  „A verseny célja könyvkiadásunk művészi, műszaki színvonalának emelése, az olvasók ízlésének fejlesztése, a könyvművészet társadalmi és szakmai megbecsülésének növelése, a könyv közművelődési feladatának hangsúlyozása, az értékes, célszerű és gazdaságos könyvművészeti törekvések népszerűsítése és támogatása, fiatal, tehetséges könyvművészek nevelése. Célja továbbá eredményeik megismertetése hazai és külföldi szakmai körökben, a magyar könyvexport növelése és a magyar könyv sikeres szereplésének elősegítése a nemzetközi könyvművészeti versenyeken.” Akkoriban a főzsűri és az előzsűri tagjainak száma is nagyon magas és statikus volt. Idekerülésem után, de már az 1990-es évek közepétől az elő- és a főzsűri tagjainak száma fokozatosan csökkent. A főzsűri elnöke viszont mindig ugyanaz volt: akkoriban Virágvölgyi Péter az Iparművészeti Főiskoláról, majd Maczó Péter, végül a kétezres évektől minden évben változott a főzsűri elnöke. Már elsősorban nem könyvtervezők, hanem más, könyvvel is foglalkozó szakemberek döntenek a díjról. Például Monok István, vagy Boka László voltak elnökök, akik kapcsolódnak a könyvhöz és az irodalomhoz, de nem könyvszakmán belüliek. Manapság a főzsűri néhány elnökségi tagból és az előzsűrik elnökeiből tevődik össze.

- A Szép Magyar Könyv verseny legfontosabb kategóriái: gyermekkönyvek; tankönyvek; ismeretterjesztő kiadványok; tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok; szépirodalmi és ifjúsági könyvek; művészeti könyvek és albumok; bibliofil és speciális kiadványok; fakszimile, reprint és adaptált kiadványok. Változtak-e a kategóriák az utóbbi évtizedekben?

- Persze, hogy változtak. Korábban, a rendszerváltás előtt hangsúlyosan szerepeltek a politikai, munkásmozgalmi művek. Nincs már zeneművek kategória sem, mert a fénymásolás intézménye ellehetetlenítette a zeneművek kiadását.  A többi kategória viszont változatlan. Idén először történt meg, hogy az előző év terméséből – köszönhetően a tankönyvek államosításának – egyetlen tankönyv sem érkezett be.

A Szép Magyar Könyv 2014 verseny díjkiosztója a 2015. évi Ünnepi Könyvhét nyitónapján

- Ezek szerint megjelennek a könyvpiac változásai a versenyben? Például a szakkönyvkiadást és a felsőoktatási tankönyvek kiadását az utóbbi tíz évben módszeresen sorvasztják.

Nem jelenik meg drámaian. Tény azonban, hogy az 1990-es évek közepén még az évente benevezett könyvek száma meghaladta a 160-at. Az évek alatt fokozatosan csökkent, az idén 101 könyv került be a versenybe. Vannak gyönyörűen megmunkált, kis példányszámban megjelenő könyvek, amelyek kevés emberhez jutnak el. A törekvés az, hogy – noha a példányszám nem lehet kritérium – olyan könyvek kapjanak jutalmat, amelyek sokakhoz eljutnak, így ízlésformálóak. A másik változás, hogy évről-évre érezhetően több azon pályázó műhelyek száma, amelyek nem rendeltetésszerűen könyvkiadók. Különböző stúdiók, múzeumok kiadványai is szerepelnek a versenyben.  A díjazás szintén változott az idők során. Rangos különdíjakat hoztak létre, az első még Antall Józsefnek, s halála után a mindenkori miniszterelnöknek köszönhető, később a fővárosi polgármester, a köztársasági elnök, és az éppen aktuális kulturális tárca Művészeti Osztálya, jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma is oszt különdíjat.

- Jól látom, hogy a díjazott könyvek egyben kirajzolják az éppen aktuális iskolákat és trendeket a képzőművészetben? Sok díjazott könyv valamelyik jeles illusztrátorunk keze munkáját dicséri.

- Különösen a gyerekkönyvek esetében van ez így. A gyermekkönyvek száma dicséretesen magas a beküldött könyvek között, sőt nőtt is az elmúlt időszakban. Külön örvendetes, hogy az illusztrált gyermekkönyvek száma mennyire megnőtt az ezredforduló óta. Ma rang lett gyermekkönyvet illusztrálni, szinte nem is jelenik meg könyv enélkül, a feladat vonzza a fiatal alkotókat.

- A könyvek egy része ma már online formában jelenik meg. Foglalkozik-e az egyesülés a gondolattal, hogy valamilyen módon ezek a kiadványok is versenyezzenek?

- Nem, kizárólag a papír alapú kiadványok jöhetnek szóba. Az online kiadásnál elsődlegesen a tartalom a meghatározó, míg a könyvművészeti versenyen a tartalmi kritérium elhanyagolható és a megformálás számít igazán.

Szénási Zsófia

A SZÉP MAGYAR KÖNYV 2014 VERSENY
díjjal, különdíjjal és oklevéllel elismert könyvei

Gyermekkönyvek

Díj:
Móra Ferenc: A didergő király (Scolar)

Oklevél:
Elekes Dóra: Tündi és Samu (Naphegy)
Schein Gábor: Márciusban jaguárok? (Móra)
Varró Dániel - Maros Krisztina: Akinek a kedve dacos (Manó Könyvek)

 

 

 

 

 

Ismeretterjesztő kiadványok

Oklevél:
Gordon István: Gurulunk, repülünk... (Corvina)
Papp Emese: Porcukor és habverő (Central Médiacsoport)

Tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok

Díj:
Knapp Éva: Martin von Cochem Magyarországon 1. (Borda Antikvárium)

Oklevél:
Horváth Örs Péter (szerk.) - Kiss János (szerk.) : Littmann Sebészeti Műtéttan (Medicina)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szépirodalmi és ifjúsági könyvek

Oklevél:
Sun-mi Hwang: Rügy (Athenaeum)
Szabó Imola Julianna: Varratok (L'Harmattan)

Művészeti könyvek és albumok

Díj:
Jalsovszky Katalin (szerk.) – Tomsics Emőke (szerk.) – Toronyi Zsuzsanna (szerk.): A magyarországi zsidóság képes története (Vince)

Oklevél:
Vadas József: A magyar iparművészet története a századfordulótól az ezredfordulóig (Corvina)
Katona Anikó (szerk.) - Szarka Anita (szerk.): Képpé formált háború (Osiris - Országos Széchényi Könyvtár)
Bachmann Zoltán: Keresztút (ProVinceArt)
Korzenszky Richárd: Amikor felkel a nap (Zrínyi)
Jane Rogoyska: Gerda Taro (Park)

 

 

Bibliofil és speciális kiadványok

Oklevél:
Lakner Lajos  (szerk.) - Szabó Anna Viola (szerk.) - Szoboszlai Lilla (szerk.): Névelő növények

Különdíjak

Köztársasági elnöki különdíj:
Jalsovszky Katalin (szerk.) – Tomsics Emőke (szerk.) – Toronyi Zsuzsanna (szerk.): A magyarországi zsidóság képes története (Vince)

Miniszterelnöki különdíj:
Katona Anikó (szerk.) - Szarka Anita (szerk.): Képpé formált háború (Osiris - Országos Széchényi Könyvtár)

 

 

 

 

 

 

 

 

Főpolgármesteri különdíj:
Vadas József: A magyar iparművészet története a századfordulótól az ezredfordulóig (Corvina)

Antall József Emlékdíj
Knapp Éva: Martin von Cochem Magyarországon 1. (Borda Antikvárium)

 

 

 

 

 

 

Az EMMI alkotói különdíjai:

Paulovkin Boglárka
az Egyszervolt című meseantológia (Csimota) illusztrációiért

Kiss István
a Knapp Éva: Martin von Cochem Magyarországon 1. (Borda Antikvárium)
című kötet tipográfiai megformálásáért

 

 

 

 

 

Keresnyei Johanna
a Spacemaker (Vince) című kötet tervezéséért

 

 

 

 

 

 

Tamás László Emlékdíj
Földi Andrea
a Sun-mi Hwang: Rügy (Athenaeum) című kötet borítójáért

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közönségdíj

Schein Gábor: Márciusban jaguárok? (Móra)