„Ami kiszámítható a jövőből, föltérképezhető a múltból” – Géczi János
Vermes Nikolett - 2021.12.21.

Lélektani regény, filozofikus kalandregény, spirituális elbeszélés. Amilyen árnyaltak az előbbi kifejezések, olyan sokoldalú Géczi János legújabb kötete: A tenyérjós. Mert „amit Isten tervezett, azt Judith végzi el.”
– Tudna jósolni?
– Biológusként, illetve antropológusként ugyan vannak ismereteim a tenyérről, de jósolni nem tudnék belőle.
– Érdekes felütéssel kezd: egy tenyérjós a pszichológusnál. Ez ritka helyzetet teremt, amit maga végig fenntart 366 oldalon át.
– A tenyérjóslásból élő hősnőm valóban analízisre jár, habár kissé szabálytalanul: végtére is, meg akarja magát érteni, és ahhoz mindig szükség van egy társra. Hét évet dolgoztam azon, hogy a képzeletem segítségével megteremtsek féltucatnyi szereplőt, akik sorsát ötven éven keresztül követem, abban a bonyolult és ellentmondásos időszakban, amely alatt nem pusztán Magyarország, hanem Európa, s az európai eredetűnek mondott, több kontinenst érintő világ tökéletesen átalakult. Ezzel kapcsolatba több kérdés is felmerül. Mitől oldja el magát a berettyóújfalui születésű, szegedi egyetemista lány a szülőföldjétől? Miért disszidál Franciaországon keresztül USA-ba, hogy onnan, mint képzett pszichológus térjen vissza Magyarországra? Hogyan sodorják az események orosz katonatiszt férjével együtt Moszkván át Bakuba, majd Izraelbe? Az életmódváltozások ellenére hogyan őrzi meg a személyiségét?
– „Amit Isten tervezett, azt Judith végzi el.” – olvassuk a kötetben. Ki az a Judith? Maga, én, az olvasó, egy minden értelemben idegen?
– Judith személyiségét az a felismerése határozza meg, hogy ráébred: azoknak a helyszíneknek a mentális viszonyai, ahol élnie adatik, olyan hiten alakultak ki, amelyekben Isten férfitulajdonságokkal rendelkezik. Judith pedig nő szeretne maradni, tudósként, asszonyként, szeretőként, anyaként és olykor kalandorként. Tevőlegesen vesz részt a maga életében, nem képes más lenni, mint az, aki. Ezért is szerethető – semmilyen pocsék helyzetből nem távozik vesztesként.
– Azt is mondhatnánk: A tenyérjós tűpontos korrajz, olyan, ami hiteles információkkal szolgál majd az utókornak a XXI. századról, vagy fordítva (a XXI. század számára szolgál információkkal XX. századról). Milyen volt megélni a múlt század Amerikáját, Jeruzsálemét, Bakuját?
– A regénybeli helyszínek nagyobb részét személyesen ismerem, másik részében kizárólag a hőseim fordulnak meg. Azt azonban látom, hogy a különböző helyeken nem az tapasztalható, ami ott létezik, hanem az, hogy kik és mik néznek onnan vissza. Az alapvető emberi kérdések váratlanul törnek elő, amelyekre (a szerzőnek) a hősöknek reagálni kell.
– Az iszlámot többször említi a regény, kvázi végigkíséri a művet. Miért érezte fontosnak a szál a fenntartását?
– A muszlim vallás testvérvallása a kereszténységnek. Ugyanazok a gyökerei, mint a mi világunkat megformáló vallásoknak. Így talán az összevetésekre megfelelő alkalom nyílt.
– „Mutasd a múltad” - áll a fülszövegben. A regény valóban megmutatta egy asszony történetét, közben elgondolkodtatva az olvasót saját múltján.
– Judith szerint mindaz, ami kiszámítható a jövőből, föltérképezhető a múltból. Az embernek pusztán erre van módja. Mert a múltat ugyan lehet tagadni, de ezáltal veszélyeztetett lesz a jövő.
– Milyen szándék vezérelte a mű spirituális jellegét?
– A hősök valóban spirituális lények, tudatában vannak, hogy pusztán valamilyen renden belül értelmezhető a sors. A tetteik pedig beteljesítik vagy akadályozzák a rend mintázatának kialakulását, ezáltal céltudatos szereplők egy olyan világban, amelyben ugyancsak könnyű vétkezni és nehéz a vétek tanulságát levonni. Esendőek, és számomra az alegnagyobb erényük, hogy ezzel együtt élnek. Megjegyzem, Judith, a főhősnő sem vallásos, magában az emberi fajban hisz, az etológiai, illetve ökológiai rendezettségében. Hol tudja, hol sejti, hogy meddig kiszolgáltatottja a körülményeknek, és ahol megadatik, tenyérjósként beleszól mások életébe.
– Jelen esetben filozofikus kalandregényről beszélünk. Maga mit ért alatta (túl a definíción)?
– A regényhős élete valóban fordulatos, a terek gazdagsága, változatossága korszakunk újdonsága, a lélek változatossága pedig jellemzője az életünknek, és én erről, mint szerző nem kívántam lemondani. Már csak azért sem, mert régimódi nagyregényre vágytam, amelyben nem csak a cselekmény, a szereplők és a leíró nyelv nyilvánul meg, hanem a mindezeket befoglaló környezet is.
– Széles skálát fednek le a megjelent alkotásai: versek, regények, mesék, esszék. Min dolgozik most? Milyen terveket sző?
– Kevés tervem van, és mindet érdekes lenne megvalósítani. A napokban fejeztem be egy újabb regényt, hamarosan leadom a kiadómnak. Úgyhogy ismét elvonulhatok az íróasztalomhoz. Lassan előszedem a jegyzeteimet is, hogy döntsek, az elkövetkező években mivel foglalkozzam. Remélem: versekkel.
Vermes Nikolett
Fotó: Gáspár Gábor
Géczi János: A tenyérjós
Athenaeum Kiadó, 368 oldal, 3999 Ft